Vizuális kommunikációs képzés – MÓDSZERTAN

A képzésről és az alkalmazott módszerekről, a felmerült nehézségekről és a sikerekről talán úgy lehet a legteljesebb képet kapni, ha megtekinti Nőügyek című 40 perces dokumentumfilmünket, amely a projekt során készült. >>

Az alábbi szövegben megpróbáljuk összefoglalni azokat az alkalmazott elveket és módszereket, amelyeket a képzés megtervezésénél követtünk, és amelyeknek átadását a leglényegesebbnek tartjuk a civil szférában élő, dolgozó kollégáink számára.

NŐI SOKSZÍNŰSÉG KÉPEI – Vizuális kommunikációs képzés

Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány, 2015. május – 2016. május

A képzés közvetlen célja, hogy a női érdekérvényesítés különböző területein dolgozó szereplők kapacitása bővüljön, kommunikációjuk sikeresebb legyen. A civil szervezetek vezetői, munkatársai, aktivistái, önkéntesei felismerjék, hogy a képek és mozgóképek átgondolt használata sokkal hatékonyabbá teszi szervezetük vagy projektjeik kommunikációját, eredményeik megismertetését. Sokat tehetnek maguk is azért, hogy tevékenységeikről minőségi vizuális kommunikációs anyagok

jelenjenek meg a médiában, akár ők maguk hozzák létre a tartalmakat, akár filmes, kommunikációs cégek szolgáltatását veszik igénybe. Fontos, hogy a meglévő és új kommunikációs csatornákra is legyen rálátásuk.

Résztvevő szervezetek, saját projektek

A képzésen résztvevő szervezetek kiválasztásánál – a nyílt pályáztatást követően – a sokszínűség mellett a fő szempont volt, hogy a résztvevő által képviselt szervezetnek legyen olyan aktuálisan futó projektje, amelyhez kapcsolódóan vizuális kommunikációs anyagok elkészítésére van szükség. Az igények pontosabb felmérésére a kiválasztott szervezetek részére online kérdőívet küldtünk ki még a képzés megkezdése előtt. Célunk az volt, hogy az általunk fontosnak tartott ismeretanyagot minél inkább személyre, illetve szervezetre szabottan adjuk át a résztvevőknek. Természetesen mi azt gondoljuk, hogy minden projektet lehet és kell is egységes arculattal vizuálisan kommunikálni a megvalósítás mindegyik szakaszában. A kérdés csak az volt, hogy az adott szervezetek mennyire voltak tisztában ennek hasznával, netalán már futó projektjük megtervezésénél, a költségvetés készítésénél is gondoltak-e erre. Néhány szervezet esetében pedig a projektnek kifejezetten egyik eleme volt, hogy képsorozatok, filmecskék, szpotok készüljenek.

Az önkéntesek szerepe

Általános, hogy a civil szervezetek munkatársai túlterheltek, és kevés energiájuk jut tevékenységük kommunikálására. Ezért úgy gondoltuk, megpróbáljuk segíteni a munkájukat azzal, hogy egy erre szakosodott önkéntest biztosítunk a számukra. Olyan kommunikáció és interkulturális pedagógia szakos egyetemistáknak hirdettük a képzésen való részvétel lehetőségét, akik szívesen kipróbálják magukat egy konkrét feladatban: a szervezetek munkáját megismerik, és hatékonyan részt vesznek a vizuális anyagok készítésében, a kommunikációs feladatok megvalósításában.

Tanulás és vizuális tartalomfejlesztés

A képzés kifejezetten gyakorlatias megközelítést ajánlott azáltal, hogy a vizuális történetmesélés alapvető elméleti és gyakorlati módszereit minden résztvevő saját projektje kapcsán sajátítja el, illetve próbálja ki. A folyamat eredményeként így a résztvevők nem csak tudásukat és kommunikációs eszköztárukat bővítik, hanem konkrét, szervezetük vagy projektjeik kommunikációjában azonnal felhasználható vizuális tartalmakat hoznak létre. Vagyis a tanulás és a saját kommunikációs anyagok fejlesztése párhuzamosan zajlik.

A “pitch”, mint módszer alkalmazása a képzésben

A képi kommunikáció használatának gyakorlása mellett a “pitch”-re, vagyis a meggyőző prezentálásra koncentrálunk. A filmgyártásból kölcsönzött prezentációs modell nem csak a filmprojektek piacán állja meg a helyét, hanem kiválóan alkalmas saját esélyegyenlőségi, jogvédő, szociális stb. projektjeink hatékony bemutatására is. Hiszen tudjuk, hogy a civil szféra is versenyez, sőt, kettős piacon kell eredményesnek lennie: meg kell győznünk mind támogatóinkat, mind célcsoportunkat tevékenységünk, termékeink hasznáról, egyediségéről. A “pitch” vagyis egy meggyőző szónoklat – amiben persze fontos szerep jut a vizualitásnak is – felépítése azonban nem csak az eredmény elérése szempontjából fontos. A projekt érthető, frappáns megfogalmazásán való munkálkodás, a fókuszok megtalálása, a képekben való fogalmazás, és a várható kérdésekre való felkészülés kiváló alkalom arra, hogy őszintén szembenézzünk magunkkal, definiáljuk céljainkat, módszereinket, reálisan számba vegyük erőforrásainkat és nehézségeinket. Így a prezentálásra való felkészülés folyamata remek módszer önmagunk, projektünk és kommunikációnk együttes fejlesztésére.

A dokumentumfilm készítése

Egy, a képzés folyamatát bemutató dokumentumfilm készítése nyilván nem lehet minden képzés kötelező eleme. Azonban mindenképpen fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a filmezés aktusa – akkor is, ha a kis létszámú filmes stáb mégoly “résztvevő” attitűddel is teszi a dolgát – feltétlenül behoz egy állandó külső nézőpontot a fejlesztés folyamatába. Ha felépül a filmesek és a filmezettek, jelen esetben a képzés résztvevői közötti bizalom, akkor ez nem lesz gátja az őszinte, sőt alkalmanként intim megnyilvánulásoknak, legfeljebb utóbbiak majd a szerkesztés folyamán kimaradnak. A kamera jelenléte mégis tudatosítja a szereplőkben, hogy a szituációkban való jelenlétük – és ez egy projektet vagy szervezetet képviselő személynél mindig így van – egyfajta nyilvános jelenlét, amelyben több irányban is képviselniük és kommunikálniuk kell.  Az általunk megvalósított  tréning, és korábbi, hasonló helyzetek tapasztalata azt mutatja, hogy maga a forgatás a tanulási–fejlesztési folyamatot előre vivő, segítő módszerként építhető be a képzésekbe.

A szpotok forgatása

A szpotok forgatása nem volt előre tervezett eleme a képzési projektnek. A nyári szünet előtti képzési alkalmon alakult ki egy olyan hangulat, amiben tapintható volt több szervezet részéről is a vágy, hogy szervezetéről, missziójáról, képviselt szemléletéről rövid, kreatív szpotot készítsen, a jelenlévő előadók, képzésvezetők pedig azon törték a fejüket, hogy miként tudnának ebben segíteni. Végül a képzésvezetők és több stábtag felajánlása nyomán a szervezők úgy döntöttek, hogy felajánlják  két kreatív szpot ingyenes elkészítését, a szpotokat készítő szervezeteket pedig egy próba pitch keretében választottuk ki. A pályázóknak formális keretek között kellett bemutatniuk a szervezetüket, az aktuális projektjüket, és azt, hogy ezt milyen módon képzelik el egy kreatív szpot révén kommunikálni. A szpot készítés folyamata így összeforrott a résztvevők és a szervezők képzésben vállalt céljaival, kitűnő lehetőséget adott arra, hogy a tanultakat “ott helyben”, “élesben” is kipróbálhassák a résztvevők. A kiválasztás aktusa a prezentációs technikák profi elsajátítását ösztönözte, míg a filmecskék forgatókönyvének kidolgozása igazi kreatív munkát kívánt a szervezetek képviselőitől, és alkalmat teremtett a megrendelő–vállalkozói viszony kipróbálására a vizuális kommunikáció területén. (A szpotok fejlesztésében nem csak a kiválasztott résztvevők vehettek részt.)

A képzés menete

A budapesti képzés 10 szervezetet képviselő 16 résztvevővel és 14 önkéntessel indult. A képzést elméleti (30%) és gyakorlati (70%) elemekből állítottuk össze. A 8 hónapon át tartó folyamat felépítése: 6 nap képzés, 1/2 nap szpot fejlesztés, 1 nap szpot forgatás, 1 nap “pitch”, azaz nyilvános prezentáció.

A budapesti képzés mellett két vidéki tréninget is tartottunk, Miskolcon és Veszprémben, összesen 30 résztvevő számára. A képzés ezeken a helyeken két napra szorítkozott. Ennek megfelelően az elméleti és gyakorlati ismeretek aránya a fővárosihoz képest fordított volt.

A képzés elméleti anyaga

A vizuális kommunikáció alapjai

Az álló és mozgóképek hatásmechanizmusa, képelemzés

Felmerülő etikai kérdések és az azokra adható vizuális kommunikációs válaszok (a kép nem ellenség!)

Nemzetközi és a hazai jó gyakorlatok

A prezentációs technika és vizuális eszközei

A képzés gyakorlati feladatai

Prezentálás vizuális eszközökkel

A projekt folyamatának dokumentálása vizuális eszközökkel

Releváns és mások számára érdekes és informatív fotók, videók, giffek, vine-ok, montázsok, plakátok készítése

Ingyenesen hozzáférhető, speciális szakértelmet nem igénylő, mégis professzionális hatást keltő szoftverek használata

Vizuális kommunikációs csatornák megismerése, használata

Marketing ismeretek elsajátítása és kreatív alkalmazása

A projektek vizuális dokumentációjának létrehozása és újságírók előtti prezentálása (pitch)

Házi feladatok

Fotomontázs készítése a szervezetről

A saját projekt kommunikációs tervének elkészítése

Vizuális beszámolók készítése

Kreatív szpot ötlet kidolgozása (külön felhívásra)

Prezentáció összeállítása

Előadások

Bombera Krisztina televíziós újságíró (TV2, MTV, ATV): Mire fordul rá a kamera?

Hasszán Zoltán újságíró (Index, 444): Barátom az újságíró

Leichtman Ágnes marketing-kommunikációs szakember (MKB, CIB): Marketing

Mátyássy Áron filmrendező: A mozgóképekről

Sikerek, kudarcok, tapasztalatok

Az eltérő “élethelyzetben” lévő szervezetek eltérő módon reagáltak a képzés által keltett impulzusokra, de azt gondoljuk, hogy mindenki előrefele lépett. A kérdés csak az, hogy mekkorát.

Voltak szervezetek, amelyek sikeresen valósították meg projektjüket: munkájukhoz szükségük volt arra a fajta támogatásra, amelyet nyújtottunk, ezt a szükségletet maguk felismerve érkeztek hozzánk, eredményesen dolgoztak, és aztán elégedetten,új perspektívákat látva távoztak.

Voltak, akik nem elsősorban projektjük kommunikációjában léptek előre, hanem pont a “külső szem”, a kifelé való kommunikáció kényszerével találkozva felismerték szervezetük identitászavarát, és az önmeghatározás, és vele párhuzamosan a szervezeti kommunikáció területén hajtottak végre pálfordulást.

Más szervezeteknél a képzés által ajánlott eszközök kevéssé találkoztak a résztvevő egyéni fogékonyságával, itt a képzés csekélyebb eredményt hozott. Szintén fontos tapasztalat, hogy hiába a résztvevő erős bevonódása és kiemelkedő aktivitása, ha felettesei, az általa képviselt szervezet vezetői nem érzékelik a kérdés fontosságát, és nem fordítanak kellő figyelmet a tanultak alkalmazására, az eszközök beépítésére a projektek tervezésénél.

Remélt, hosszú távú eredmények

A vizuális kommunikációs eszközök használatának megtanulása a használó személyiségére is kihat. Tükröt tart, megerősít, folyamatos visszajelzéseket generál. A pitching technikával logikát, sűrítést és hatékony kommunikációt lehet elsajátítani. A közös munka élményt ad, megerősít, növeli a szervezetek közti szolidaritást. A vizuálisan jól dokumentált és izgalmasan kommunikált projektek növelik a szervezetek ismertségét, támogatottságát és ezzel fenntarthatóságukat és társadalmi beágyazottságukat is. Legyen “menő” dolog civilnek lenni!