Változások – Történetek a terepről filmklub

A filmklubban olyan filmeket vetítünk, ahol bekukucskálhatunk a múltba, ismeretlen kultúrákba. Ha a szakmád kulturális antropológus, akkor jó eséllyel a kíváncsiságod elvisz valamely Isten háta mögötti vidékre, hogy új kalandokra, barátokra lelj. De ha nem a szakmád, akkor is izgalmas lehet, hogy milyen volt egy távoli országba, egy távoli néphez elmenni, a közösségükben élni, majd jó pár év elteltével visszalátogatni újra hozzájuk? Történt-e változás, fejlődés? Egyáltalán, hogyan viszonyuljunk egymáshoz, hogyan értékeljük különböző szokásainkat, rítusainkat, ha teljesen másak a gyökereink?
A filmeket eredeti nyelven, angol felirattal vetítjük.
A vetítések után minden alkalommal meghívott vendégekkel beszélgetünk.

Helyszín: Változó helyszínen, lásd a NAPTÁRBAN!

A vetítések 18:30-kor kezdődnek.

A műsor változtatási jogát fenntartjuk.
A BELÉPÉS INGYENES!

 

2018. május 2.

Jean Rouch: Oroszlánvadászat nyíllal, 90’, 1967

Az alkotással kapcsolatban angol filmesek szemére vetették, hogy némely vadász nem volt elég archaikus a filmben, mert farmernadrágot és teniszcipőt hordott. Jean Rouch számára éppen az volt az érdekes, hogy a teniszcipő és a farmernadrág mellett ezek az emberek még mérgezett nyíllal vadásszák az oroszlánt, és gyávaságnak tekintik a puska használatát.

A vetítés után Tesfay Sába kulturális antropológussal beszélgetünk (ELTE TÁTK).
A beszélgetést Szabó Réka és Sztrakács Rita filmelmélet szakirányos szabad bölcsész hallgatók moderálják (PPKE BTK).

 

2018. május 16.

Jean Rouch: Barátok, megszállottak, család

R: Jörgensen Anne és Madsen Berit, 60’, 2004

Jean Rouch-t világszerte a legtöbben mint francia antropológust és újító filmkészítőt ismerik. Munkái összekapcsolódtak a cinéma vérité születésével. Rouch váratlan halálát megelőző évben, 2003-ban, két dán filmkészítő Nigerbe utazott, hogy a rendező barátaival filmet forgasson. Filmjük Rouch és barátainak munka módszerét mutatja be. Ennek a különleges együttműködésnek a története éppúgy szól a sorsról, az életről és a kultúrák közötti átjárhatóságról, mint a barátságról és az elkötelezettségről.
Egy kutató, aki elsősorban ember – mit látott ő? – filmművészeti újításairól beszélgetünk.

 

2018. május 23.

Robert Gardner: Dead Birds (1946), 83’

Robert Gardner Új-Guienában forgatott filmje egyike az első antopológiai filmeknek, amely hozzáférhető. Sok antropológus kritizálta, mivel nincsenek lefordítva/feliratozva a bennszülöttek mondatai, végig csak narrációt halljuk – az értelmezés kérdéseit vizsgáljuk.

 

2018. május 30.

Robert Gardner: Dead Birds – Re-encountered (2013), 46’

A kutatók visszatértek a korábbi helyszínre, fogadtatásuk és az eltelt időben történt változások kapcsán beszélgetünk a film hosszútávú hatásáról, szerepéről.

 

2018. június 6.

John Marshall: The Hunters (1957),72’

Ugyanaz a filmes iskola, gyökeresen más ábrázolásmód. A filmes eszközök alkalmazását, jelentőségét tárgyaljuk.

 

2018. június 13.

Gary Kildea: Trobriand Cricket (1974) 50’

Jean Rouch mondta a filmről: Ez egy gyönyörű film, talán az egyik legnagyszerűbb antropológiai film, ami mostanában készült. Nem csak szép film, hanem fontos is, valódi társadalmi hatást, változást tudott elindítani.

 

2018. június 27.

Füredi Zoltán: Északföld és Boglár Lajos: Asszonyfarsang Mátraalmáson

Boglár Lajos filmje az első hazai „felforgató” filmek egyike. A faluból majdnem kitiltották a film elkészítése után. Füredi Zoltán filmjét Répáshután készítette, ahol az ősbemutató után furcsa zavar támadt, sokan szerették, de volt, aki nem. Azóta a falu díszvendégeinek ajándékként osztogatják a film DVD kópiáját. Mi történt és mit okozhat egy film a falu, közösség életében? Ezeket a kérdéseket járjuk körül.

Share this...
Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn


Vissza